Experts @ Greiner Bio-One: Ana-Maria Šimundić

Mi a feladata a Greiner Bio-One-nál, és min dolgozik jelenleg?

A Greiner Bio-One orvosi és klinikai ügyekért felelős globális igazgatójaként a teljes termékportfólióra kiterjedő globális orvosi stratégia kidolgozásáért és végrehajtásáért felelek. Feladatom középpontjában az áll, hogy a tudományos alaposság, a klinikai relevancia és a betegbiztonság szilárdan beépüljön a termékinnovációba, a szabályozási stratégiába és a piacra lépéssel kapcsolatos döntésekbe.

Jelenleg azon dolgozom, hogy megerősítsem a megoldásainkat alátámasztó klinikai bizonyítékokat, orvosi és klinikai szempontból támogassam a szervezetet az IVDR-átállás során, valamint tovább fejlesszem az orvosi és klinikai ügyek részlegét, mint a GBO szabályozási, minőségbiztosítási, K+F, marketing és értékesítési csapatainak kulcsfontosságú stratégiai partnerét.

Hogyan kerültél eredetileg erre a területre?

Szakmai pályafutásomat mindig is az előanalitikai szakaszra való erős összpontosítás vezérelte, amelyet a laboratóriumi orvoslás minőségének, biztonságának és hatékonyságának alapjának tartok. Az akadémiai orvoslásban és a klinikai laboratóriumokban eltöltött karrierem során többször is tanúja lehettem annak, hogy a folyamat elején bekövetkező hibák és hatékonysági hiányosságok hogyan befolyásolják közvetlenül a betegek kimenetelét, a laboratóriumi munkafolyamatokat és az orvosok bizalmát.

Ezért a diagnosztikai iparba, és konkrétan a Greiner Bio-One-hoz való átlépés számomra nagyon természetes lépés volt. Lehetőséget láttam arra, hogy szélesebb, rendszerszintűbb szinten járuljak hozzá a munkához, ahol a vérvétel és a preanalitika terén végbemenő innováció valóban változást hozhat. A GBO-nál úgy éreztem, hogy sokkal nagyobb hatást tudok gyakorolni: javíthatom a betegbiztonságot, egyszerűsíthetem és szabványosíthatom a laboratóriumi folyamatokat, támogathatom a laboratóriumokat a napi kihívások kezelésében, és segíthetek nekik leküzdeni a preanalitikai fázisban felmerülő tartós akadályokat.

Ami továbbra is motivál, az az a képesség, hogy a klinikai ismereteket olyan gyakorlati megoldásokká alakítsam, amelyek könnyebbé és biztonságosabbá teszik a laboratóriumi munkát, miközben végső soron javítják a betegek eredményeit.

Mi az a legfontosabb kérdés, ami jelenleg a munkád során foglalkoztat?

Munkám középpontjában egy alapvető kérdés áll: hogyan tudjuk objektíven mérni és megfogalmazni azt az igazi értéket, amelyet a laboratóriumi orvoslás az egészségügy számára jelent? Természetemnél fogva a tényekre támaszkodom, szeretem a dolgokat mérni, megérteni azok hatását, és felmérni, hogy valójában mennyiben járulnak hozzá az eredményekhez.

A laboratóriumi orvoslás hatalmas értéket nyújt a betegeknek és az egészségügyi rendszereknek, mégis a kórházi költségvetés rendkívül kis részéből működik. Ennek ellenére a laboratóriumok hatása nagyrészt láthatatlan marad, mivel hozzájárulásuk nem mindig kapcsolódik közvetlenül vagy azonnal a betegek eredményeihez oly módon, hogy az könnyen mérhető vagy érthető lenne a döntéshozók számára.

Jelenleg az foglalkoztat leginkább, hogy olyan értelmes, objektív módszereket találjak, amelyekkel számszerűsíthető ez a hatás, és bemutatható, hogy a laboratóriumok hogyan javítják az ellátás minőségét, segítik a klinikai döntéshozatalt, növelik a hatékonyságot és javítják a betegbiztonságot. Szilárdan hiszem, hogy iparágként sokkal többet tehetünk azért, hogy támogassuk a laboratóriumokat abban, hogy láthatóvá tegyék értéküket.

A Greiner Bio-One-nál ezért arra koncentrálok, hogy néhány kiemelkedően elismert véleményvezérrel együttműködve olyan objektív fejlesztési mutatókat dolgozzunk ki, amelyek segítségével a laboratóriumok egyértelműen bizonyíthatják hozzájárulásukat nemcsak az egészségügyi rendszerekhez, hanem a társadalom egészéhez is. Véleményem szerint a laboratóriumi kiválóság mérhető értékre való lefordításának képessége az egyik legfontosabb kihívás és lehetőség, amellyel szakterületünk ma szembesül.

Mi volt eddig a legnagyobb sikere vagy az a pillanat, amikor hirtelen rájött valamire a Greiner Bio-One-nál?

A Greiner Bio-One-nál eltöltött időm egyik legfontosabb „aha” pillanata az volt, amikor rájöttem, milyen erősek, hozzáértőek és tehetségesek a csapatom tagjai. Már a legelején őszintén lenyűgözött szakértelmük, elkötelezettségük és professzionalizmusuk. Ez a felismerés – hogy rendkívül tehetséges kollégák vesznek körül, akikkel együtt jelentős eredményeket érhetünk el – meghatározó „aha” pillanat volt számomra, mióta a Greiner Bio-One-hoz csatlakoztam.

Nagyon élvezem a GMCA csapatommal való együttműködést, és azt, hogy minden nap tanulhatok tőlük.

Milyen változásokat szeretne látni a mindennapi laboratóriumi munkában vagy a diagnosztikában az elkövetkező öt évben?

Az elkövetkező öt évben szeretném, ha a laboratóriumi orvoslás az egészségügyi rendszereken belül az általa teremtett értéknek megfelelően nagyobb elismerésben részesülne. A laboratóriumok döntő szerepet játszanak a betegellátásban, a klinikai döntéshozatalban és a hatékonyságban, mégis hozzájárulásukat gyakran alábecsülik, vagy nem elég látható.

Működési szempontból remélem, hogy erőteljesebb elmozdulás lesz tapasztalható a fenntarthatóbb gyakorlatok felé, ideértve a betegektől vett vérmennyiség csökkentését, a kis térfogatú vérvételi csövek szélesebb körű alkalmazását, a kapilláris vérvétel felé történő erőteljesebb elmozdulást, valamint a betegek vérének megőrzésére fordított nagyobb figyelmet. Ezek a változások közvetlenül támogatják a betegbiztonságot, miközben a diagnosztikát összhangba hozzák a tágabb fenntarthatósági célokkal.

Emellett a laboratóriumi munkafolyamatok nagyobb mértékű digitalizálását és automatizálását is várom és támogatom. Számos preanalitikai és operatív folyamat a világ számos részén még mindig nagyrészt manuális, ami felesleges variabilitást és kockázatot eredményez. A digitális megoldások és az automatizálás kiterjesztése kulcsfontosságú lesz a hatékonyság, a szabványosítás és a minőség javításában.

Végső soron a preanalitikai hibák számának csökkenése, az erőforrások okosabb felhasználása és a laboratóriumi érték jobb láthatósága kell, hogy meghatározza a diagnosztikai kiválóság következő szakaszát.

Mi a leggyakoribb tévhit a szakterületén – és mi a véleménye erről?

A laboratóriumi orvostudományban gyakori tévhit, hogy az analízis előtti folyamat már elegendően ellenőrzött és eleve megbízható. A valóságban azonban – bár jelentős előrelépés történt – e szakaszban számos hibaforrást továbbra is alábecsülnek vagy nem ismernek fel kellőképpen.

Különösen olyan problémák, mint a betegazonosítási hibák, továbbra is jelentős kockázatot jelentenek a betegbiztonságra nézve, mégis nem mindig jelennek meg a rutin minőségi mutatókban vagy az incidensjelentésekben. Mivel ezek a hibák gyakran a folyamat elején fordulnak elő, hatásuk csak később, a diagnosztikai vagy klinikai folyamat során válik nyilvánvalóvá.

Véleményem szerint a preanalitikai biztonság érdemi javítása a digitalizáció és az automatizáció felé történő erőteljesebb elmozdulást igényel. A manuális folyamatok, még akkor is, ha jól vannak megtervezve, természetüknél fogva hajlamosak a változékonyságra. Az azonosítást, a nyomon követhetőséget és a munkafolyamat-ellenőrzést automatizáló digitális rendszerek bevezetésével jelentősen csökkenthetjük a hibakockázatot és növelhetjük a konzisztenciát.

A preanalitika nagyobb mértékű digitális integrációja felé történő elmozdulás nem csupán technológiai fejlődés, hanem a betegbiztonság további erősítéséhez és a rugalmasabb diagnosztikai folyamatok kiépítéséhez szükséges lépés is.

Ha egy tanácsot adhatna egy fiatal tudósnak vagy egészségügyi szakembernek, mi lenne az?

Az a tanácsom, hogy maradjatok kíváncsiak, és soha ne hagyjátok abba a tanulást és a fejlődést. A tudomány és az orvostudomány folyamatosan fejlődik, és az igazi fejlődés abból fakad, hogy kérdéseket teszünk fel, megkérdőjelezzük a feltételezéseket, és nyitottak maradunk az új ötletekre.